A szárítás a mosási művelet befejező szakasza, melyet sokan kézenfekvőnek, kevésbé fontosnak tekintenek, holott ez a folyamat a tisztítás egy jelentős szakasza. A szárításnak nem csak az a feladata, hogy a ruhák nedvesség tartalma csökkenjen, lényeges, hogy a mosás folyamán az elemi szálak közé került mikroszkopikus részecskéket is eltávolítsuk a ruhákból. Hagyományos szárítás után a ruhában mosópor szemcsék maradnak, ha ezt alaposabban megvizsgáljuk kiderül, hogy az általunk tisztának hitt ruha rengeteg szennyeződést tartalmaz. Ezeknek az eltávolítására alkalmas a szárítógép. A szárítógéppel szárított és tisztított ruha tapintása, légáteresztő képessége is jobb.
A szárítógépek lehetnek egyszerű szárítási feladatot ellátó gépek és kombinált mosó-szárítógépek. Az előbbi szempontból a hagyományos szárítók felelnek meg a kívánt követelményeknek. A kombinált gépekben a ruhákat meleg térben "szikkasztjuk", ezzel is megszárad a ruha ,de a műszaki megoldások miatt a tisztítási feladatokat nem látják el. Ennek az az oka, hogy a gép kivitelezésekor nem biztosítottak kellő keresztmetszetű és a szabadba nyitott csövet a meleg levegő eltávolítására.
A szárítási feladatokra készült berendezések kétféle kialakítással készülnek:
• kifújós (légkivezetéses) rendszerűek
• kondenzációs rendszerűek
Az első típusba tartozó gépek egy kb. 110 mm átmérőjű csövön, a szárító térben elhelyezett nagy átmérőjű (nagy felületű) szűrőn keresztül távozik az elhasznált levegő a szabadba. E gépek ezért gyorsabban és így gazdaságosabban üzemeltethetőek, mint a kondenzációs rendszerűek, mindamellett olcsóbbak is! Az ipari gépek szinte mind ezen az elven működnek!
A csak szárításra készült berendezések külső megjelenési formájukat tekintve egy szokásos mosógépre emlékeztetnek. Elöl ablakos kivitelben készülnek, jellegzetességük a viszonylag nagy átmérőjű dob. Programkapcsolójuk a Miele gépek esetében egy digitális vezérlőegység, mely vezérli a dobforgató motort, elvégzi annak a forgásirány váltását, és szabályozza a fűtés időbeli lefolyását, bekapcsolja a szellőztető ventillátort. A szárítás lefutása ill. befejezése nem időre (percekkel) vezérelt, mint az egyszerűbb és olcsóbb gépeken, hanem a szárítandó ruha szárazságának vizsgálatán alapul. A gép kiméri a dobban lévő levegő nedvességtartalmát, így a kívánt ruhaszárazság esetén a program leáll. Így nem fordulhat elő az, hogy a gépben lévő ruha már 40perc után megszáradt, de mivel a hagyományos kapcsolót 1 órára állította a felhasználó, a gép még 20 percig nyeli az energiát feleslegesen és a ruhát padig túlszárítja! Tehát a Miele gépek digitális vezérlése garantálja, hogy amint a ruha elérte a kívánt szárazságot (legyen az 20 perc, vagy 50perc), a készülék nem szárít tovább, lehűti a ruhákat és kikapcsol! Ebben az esetben is az utolsó 15-20 perc alatt csak hideg levegőt fúj keresztül a szárítótérben lévő ruhákon. Felhasználói szempontból leglényegesebb feladat a filter, vagy szűrő rendszeres tisztítása.
Linkek a témában:
Mennyibe kerül egy szárítógép használata
A címben szereplő, gyakran felmerülő kérdéssel foglalkozunk ebben a cikkben. Megnézzük, hogy milyen áramfogyasztással jár egy “B” energiaosztályba tartozó kondenzációs vagy egy “A” besorolású hőszivattyús szárítógép és ez milyen forintális költségekkel jár.
Meghatározás
Szárítógép, háztartási vagy ipari célú szárítógép, kézszárító gép, közösségi hajszárító. Ha szárítógép vásárlását, cseréjét tervezik, esetleg a készülék javításra szorúl, itt megtalálja., Kereshet ipari kézszárító és közösségi hajszárító gépek, lakossági szárítógépet.
